Az emberi szív 2 szívfélből (jobb és bal) és 4 üregből (1-1 pitvar, 1-1 kamra) áll. A szívműködést, vagyis a szívizmok összehúzódását a szív saját ingerképző központjai irányítják. Az elsődleges ingerképző a jobb pitvar falában elhelyezkedő szinuszcsomó, ahonnan az elektromos ingerület a pitvar-kamrai csomóra, a His-kötegre, a Tawara-szárakra majd a Purkinye-rostokra terjed. Kamrafibrilláció esetén a kamra falában található izomsejtek működése nem összehangolt, melynek következtében nincs hatékony összehúzódás, tehát vérkeringés.

A hirtelen szívhalál szívbetegen vagy ismert szívbetegség nélküli személyen bekövetkezô váratlan, természetes halál, mely a tünetek kialakulásától számított 1 órán belül bekövetkezik.

Statisztikák szerint a hirtelen szívhalál esetek döntő többsége kb. 80%-a kórházon kívül, vagyis otthon, munkahelyen, ill. közterületeken pl: bevásárlóközpontban, utcán, metróállomásokon stb. történik. Hirtelen szívhalál sportolás közben is jelentkezhet. Sôt, vizsgálatok kimutatták, hogy a szívhalál 90%-ban sportolás közben, vagy közvetlenül utána következik be. Leggyakoribb oka egy súlyos szívritmus zavar, az ún. kamrafibrilláció.

Az életet veszélyeztetô szívritmuszavar maradványtünetek nélküli elhárítására rendkívül rövid idô áll rendelkezésre. A korai elektromos defibrillálás a legfontosabb beavatkozás, melyet ha a kamrafibrilláció jelentkezését követôen azonnal alkalmazunk, akkor 90-100%-os túlélést biztosíthatunk. Ez a lehetôség a félautomata, külsô defibrillátorok megjelenésével már azon laikus életmentôk számára is adott, akik az újraélesztés alapjait egy rövid tanfolyam keretében elsajátították.

Dr. Sidó Zoltán, PhD osztályvezeto foorvos

Az az állapot, amikor a szív rendkívül gyors remegése miatt a pumpáló-tevékenység megszűnik, a keringés leáll és a létfontosságú szervek (agy, szív) vérellátás nélkül maradnak (ez az ún. kamrafibrilláció). Újraélesztés és defibrilláció hiányában 3-5 percen belül megindul a károsodás és beáll a halál.

Nem összekeverendő a szívrohammal és az infarktussal, melyet a koszorúerek elzáródása okoz, aminek következtében a szívizom egy területe nem kap vért!

A leggyakoribb keringésmegállási forma, tehát a kamrafibrilláció néhány percen belül leadott elektromos ütéssel azonnal megállítható. A  meghatározott erejű (200-360J) és lefutású eletromos ütés ugyanis egy külső egyidejű reporalizációnak felel meg. A célja, hogy az ütést követő ún. elektromos csendben a szív saját ingerületvezető rendszere aktíválódik és beindul a saját, normál ingerképzés.

• 40 év felettiek
• Nők menopauza után
• Dohányzók
• Nagy stressznek kitett emberek
• Akiknek a családjában már előfordult hirtelen szívhalál
• Szívízom-betegségben szenvedők (pl: lezajlott szívinfarktus után)
• A következő négy betegség valamelyikével élők: magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, túlsúly

Az Automata Életmentő Defibrillátor (AED) a keringésmegállás hátterében álló ritmuszavarok felismerésére, szükség esetén elektromos kezelésére alkalmas készülék. Hang és/vagy szöveges utasításokkal segíti a felhasználót a mindenkori nemzetközi ajánlásoknak megfelelő újraélesztési folyamatban. Használata nem feltételez egészségügyi ismereteket - működtetéséhez alapszintű újraélesztési ismeret elegendő.

Jellemzői:

Az Amerikai Szív Egyesület 1995-ben hirdette meg a Nyilvános Hozzáférésű Defibrilláció (PAD Public Access Defibrillation) programot. A program célja, hogy a megfelelő helyeken elhelyezett AED készülékek az alapszintű újraélesztés részévé válhassanak annak érdekében, hogy szükség esetén a defibrillálást minél hamarabb el lehessen végezni. Célja, hogy a defibrillációs készség minél szélesebb körben legyen hozzáférhető.
Hol kívánatos és indokolt AED készülék elhelyezése?

Automata defibrillátor elhelyezése olyan helyszíneken indokolt, ahol a személyes rizikó halmozódása mellett, az ún. külső tényezők halmozódásával is számolni kell. Ilyen külső tényezők:

Ezeknek a kritériumoknak általában megfelelő helyszínek:

• a repülőterek, repülőgépek,
• irodaházak,
• közigazgatási egységek,
• művese állomások,
• sportlétesítmények,
• bevásárlóközpontok,
• hajléktalanszállók,
• orvosi vizsgáló centrumok,
• közlekedési helyszínek (repülőgépek, vasút, metró, hajók, autópályák)
• iskolák.

Az EKG (elektrokardiogram) a szív működése által létrehozott parányi elektromos impulzusokat regisztráló görbe, amelynek segítségével meghatározható a beteg szívének működése. Az EKG jelentősége alapvető a szívritmuszavarok felismerésében, fontos szívbetegségek (pl. a szívinfarktus) diagnosztikájában, de segíthet általános, a szervezet egészét érintő betegségek tisztázásában is.
Az EKG teljesen ártalmatlan vizsgálómódszer. A fekvő helyzetben lévő beteg mellkasára és a végtagjaira elektródokat helyeznek, majd az általuk felfogott impulzusokat a velük összeköttetésben lévő elektrokardiográf nevű készülék felerősíti. Az elektródok (hat mellkasi és négy végtagi) segítségével az EKG-készülék 12 különböző nézőpontból állítja össze a szív elektromos aktivitásának képét. A készülék a felerősített impulzusokat milliméter-papíron vonalakként rögzíti, a normális rajzolattól való eltérés szívbetegségre utal.